*Ashley szemszöge*
Egy újabb átlagos napnak indult. Reggel 7 óra volt. Jerome ébresztett föl:
-Ash, kelj már fel, elkésünk!-mondta.
-Már ilyen késő van ? - lepődtem meg.
-Ashley, ha így folytatod, többet nem keltelek!-próbált magára komoly arcot ölteni, de nem sikerült.
-Rendben, 10 perc és kész vagyok!
A 10 percből persze 20 lett. Fölöltöztem, megcsináltam a hajam, halványan kisminkeltem magam.
-Igen, a szokásos 10 perc- mosolygott rám.
-Akkor ma mozi ? -kérdezte Jerome.
- Rendben.-mondtam.
Amióta Angliában élek, Jerome az egyik legjobb barátom. Minden titkomat megosztom vele, de csak barátok vagyunk.
Lementünk, és megreggeliztünk a többiekkel. (Afféle kollégiumba laktunk, bár kicsit más volt.Persze
onnan jártunk iskolába, de akkor mehettünk oda amikor akartunk. A gondnok goromba volt, így 10 után már nem mehettünk be.)
Megreggeliztünk, mivel ma nem volt iskola, ezért délután bementünk a városba, és onnan akartunk moziba menni.
Éppen a mondanivalóm közepén voltam, amikor nekimentem valakinek. Majdnem hátraestem de Ő időben elkapott. Mikor ránéztem nem hittem a szememnek...
:)
VálaszTörlés