5.fejezet

...... Harryből kezdett kicsit elmúlni az alkohol hatása, és gyorsan félrelökte a lányt.
Láttam, hogy felém fordul, és hogy jönni akar hozzám.. De én nem bírtam. Sírni kezdtem és elrohantam.
Harry utánamfutott.
-Ashley, én annyira sajnálom.. ne haragudj,de..
-De mi ? Harry egy napja járunk, és te már egyből megcsalsz..
-De nem voltam magamnál és..
-Nem érdekel!-szakítottam félbe.-Elrontottad Harry..
Futottam, ahogy csak tudtam. Jeromékhoz nem mehettem vissza, már kijelentkeztem. Hallottam, hogy valaki jön. El akartam futni, de valaki megfogta a kezem.
Niall volt az.
-Nyugi, Harry nem jön.
Bár Niallt is csak egy napja ismertem, de mégis a nyakába borultam , és sírni kezdtem..
Niall átölelt. Olyan jó érzés volt... Mintha már több éve ismerném ...
-Most mi lesz? - kérdeztem.
-Ashley, Harry nem akarta.
-De mégis megtette.
-De nem volt magánál.. és én láttam.. a lány csókolta meg őt.
Sírni kezdtem. Niall felajánlotta, hogy aludhatok nála. Nem akartam szerencsétlennek tűnni, de muszáj volt elfogadnom az ajánlatot.
Amint odaértünk a házához, és bementünk, Niall megmutatta az ágyat. Én egyből lefeküdtem és el is aludtam. Reggel Niall mellett ébredtem. Sietnem kellett haza. Ő is felébredt. Rám mosolygott.
-Jó reggelt!-mondta-Kérsz reggelit?
-Jó reggelt! Nem köszönöm, nemsokára mennem kell.
-Hazavigyelek?-kérdezte.
-Hát ha nem lenne nagy fáradság.. -mosolyogtam.
-Dehogy!-nézett rám
Amikor mentünk le Niall megbotlott a lépcsőn. Magával rántott. A földön feküdtünk. Én rajta, Ő alattam. Nevettünk. Egyre közelebb került a szánk, de belegondoltam, amit Harry csinált.. Nem akartam rá hasonlítani. Elhúztam a fejem.
-Ne haragudj, de nem akarok Harryhez hasonlítani.
-Megértem..-mosolygott.
Miután hazavitt megköszöntem neki mindent, és megbeszéltük, hogy délután elmegyünk a Starbucksba.
Csörgött a telefonom. Azt hittem, hogy Jerome az, így meg sem néztem a nevet.
-Nyugi itt vagyok-szóltam bele.
-Ashley, Harry vagyok.
Ő volt az. Nem tudtam, mit mondjak.
-Harry, szerintem nincs miről beszélnünk..
-De én szeretlek.. és nem akarlak elveszíteni..
-Én is szeretlek, de így, hogy bízzak meg benned, hogy az első alkalommal más lánnyal csókolózol..
-Ez egyszer és utoljára fordult elő.. és meg kell, hogy bocsájts.
-Mért kéne megbocsájtanom?
-Mert itt állok mögötted..
Hátranéztem.. Tényleg ott állt. Nem tudtam rá haragudni, hiszen szerettem. Megöleltem, és utána megcsókolt.
-Szeretlek!-mondtam neki.
-Én is ! Soha többe nem csinálok ilyet!
-Azt remélem..De most sietnem kell.
-Ash, mit szólnál ahhoz, hogy...